Május 10-én kezdődik és július 31-ig tart a mező­gazdasági összeírás adat­gyűjtési időszaka – erre legutóbb tíz évvel ezelőtt került sor, ezért bír különös fontos­sággal. Az össze­írást az Országos Statisztikai Intézet, a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium és a belügy­minisztérium közösen szervezi és bonyolítja le. Az adat­felvétellel megbízott személyek felkeresik a farmokat, gazdaságokat – legyen szó jogi vagy természetes státussal bírókról –, ahol elektro­nikusan rögzítik a mező­gazdasági egységek adatait. A terület beazonosí­tására szolgáló adatokat, a földeken megter­mesztett növény­kultúrákat, a mező­gazdasági gépparkot és a házi­állat­állományt is lajstromba veszik, de arról is kérnek adatokat, hogy az adott gazdaságban hányan dolgoznak, milyen termékeket állítanak elő, és hogy megélhetési gazdál­kodást folytatnak vagy csak kedvte­lésből, saját felhasz­nálásra termelnek. Az ada­tokat egységesen veszik fel, függetlenül attól, hogy a gazdaságnak hány közigazgatási egységben van mező­gazdasági érde­keltsége. A tíz­évenkénti általános mező­gazdasági összeírás tavaly lett volna esedékes, a korona­vírus-járvány miatt elrendelt korlátozások okán azonban idénre halasztották. Részletek
Az Európai Bizottság értékelte az országos helyre­állítási tervben az erdősítés ágazatában tervezett fejlesz­téseket, azonban az öntözésre vonatkozó részt újra kell gondolni, mert korszerűtlen – jelentette ki Dan Barna. A miniszter­elnök-helyettes nyilatkozata szerint az öntözéses mező­gazdálkodás általunk eddig ismert, hagyo­mányos formája – a sík­ságokat átszelő csatorna­rendszer, amelyből vízpumpák segítségével öntözik a földeket – korszerűtlen és káros a környe­zetre, mivel hozzájárul a sivatago­sodáshoz azzal, hogy a talajból kivonjuk a vizet, amelynek egy része visszakerül ugyan a talajba, de a másik része elpárolog. Leszögezte: az Európai Bizottság nagyon világosan elmondta: nem fogunk pénzt adni olyan rendsze­rekre, amelyek ahelyett, hogy pozitívan hatnának a környezetre, még nagyobb mértékben károsítják azt. A meg­oldást a fejlettebb országokban használt, csőrend­szeren keresztül vezetett víz jelenti. Részletek
Kis gazdaságok termelik meg a Föld élelmiszer­mennyiségének az egyharmadát – derül ki az ENSZ Élelme­zésügyi és Mezőgaz­dasági Szervezete által közzétett statisz­tikából. A becs­lések szerint összesen 608 millió családi gazdaság van az egyes országokban, ezek dolgoznak a termő­földek mintegy 70 százalékán. A termő­földek 4 százalékát legfeljebb 2 hektáron gazdálkodó farmok kezelik (14 százalék), 6 százalékát két és öt hektáron gazdál­kodók (10 százalék), 30 százalékát olyan gazdaságok, amelyek legfeljebb 50 hektáros területet művelnek, míg 6 százalékát azok, amelyek 1000 hektáron gazdál­kodnak. Utóbbiak teszik ki a föld farmjainak a 6 százalékát. Az egyes orszá­gokban rendkívül nagy a szórás – Tanzá­niában például a legnagyobb farm a termő­földek 7 százalékát műveli ugyan, de országos szinten ez adja a búzatermés 80 és a teatermés 63 százalékát. Részletek
A vásárlóknak van a legfontosabb szerepük a romániai gazdák munkájának támoga­tásában – jelentette ki Adrian Oros. A mező­gazdasági miniszter azt szeretné, hogy a gazdák és helyi termelők minél magasabb áron értékesítsék termékeiket. Rámutatott: nem sokan akarnak manapság mező­gazda­sággal, állattar­tással foglalkozni, annak azonban, aki ezt választja, nyernie is kell, a lakos­ságnak pedig hozzá kell szoknia ahhoz, hogy a gazda munkáját meg kell fizetni. „A leg­fontosabb szerepük a vásárlóknak van. Ha mindenki, akit érdekel és foglalkoztat az, hogy a gazdák munkája legyen megfizetve, csak hazai termékeket keresne és vásárolna, még ha ezek olykor drágábbak is, a helyi termékek minden bizonnyal jobban elkelnének, és a romániai gazdáknak fenntartható jövedelmük lenne" – nyoma­tékosí­totta a miniszter, aki szerint ezt a fajta fogyasztói-vásárlói magatartást tanítani kell nemcsak a családban, hanem az iskolában is. Részletek
A Föld valamennyi országában tapasz­talható tendencia a vadonélő hártyás­szárnyúak számának csökkenése. Egy friss tanulmány szerint, a rovarfajok 40%-ának csökken az egyedszáma, harmaduk mára veszélyez­tetetté vált. Az elmúlt 25-30 évben a rovarok össz­tömege évente 2,5%-kal csökkent, és ha ez ilyen ütemben folytatódik tovább, egy évszázadon belül teljesen eltűn­hetnek a Föld színéről. Pedig jelenlétük a termé­szetben nélkülöz­hetetlen. A globális élelmiszer­termelés 76%-a, az Európában élő növény­fajok 84%-a függ a házi- és vadméh fajok bepor­zásától. Közvetlenül a méhek 150 milliárd eurós hasznot termelnek a globális élelmiszer­piacon, de közvetve ennek több­szörösét. Olyan, az állatok takarmányo­zására szánt növények, mint például a lucerna vagy here-félék megporzása méhek nélkül nem jönne létre. Minden harmadik falat étel a napi étkezé­sünkben a méhek munkájának köszönhető. Nélkülük nem teremne meg számtalan gyümölcs, például a málna, az eper, a dinnye, a cseresznye, a meggy, a barack sem. Részletek
Weboldal
Email